Malakiás könyve (Malakiás jövendölése) a Bibliában található úgynevezett tizenkét kisprófétához tartozó protokanonikus könyv. Az utolsó héber irat a keresztyén kánonban. A héber szövegben Malakiás könyve négy részből áll, míg a Septuagintában és a Vulgatában háromból, ezt a záró sorok eltérő számozása eredményezi.1

A szerző személye és kora

A legtöbb kutató véleménye szerint Malakiás nem valódi név, hanem ismeretlen nevű prófétát jelöl. A מַלְאָכִֽי (maláki) “követem” vagy “küldöttem”-et (3,1) jelent.2 A héber bejád malák kifejezésre utalva a Targum és Hieronymus is úgy tartották, hogy a kifejezés nem tulajdonnévre utal, hanem mindössze csak annyit jelent: „követem által”.

Az ismeretlen prófétáról nem tudunk sok mindent és működésének idejét és körülményeit csak megközelítőleg tudjuk megjelölni. A könyvében lévő utalások arra mutatnak, hogy a fogság után működött prófétáról van szó, aki a Kr. e. 5. század első felében lépett fel, de még Ezsdrás és Nehemiás kora előtt.3 Más vélemények szerint a datálási kérdésben, nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy Malakiás Ezsdrás és Nehémiás után vagy előtt lépett színre.4 Hasonló problémákkal számol a könyv, mint Ezsdrás és Nehémiás, ilyen például az újjáépített templom (1,10; 3,1.10). A könyv a papság hanyagsága ellen is felemeli a szavát (1,6 kk), házasság kérdése (2,10 kk) és a tizeddel való visszaélések problémája (3,8) is megjelenik.5

A könyv történeti háttere biztos, hogy a perzsa kor. Kürosz/Círus ediktuma Kr. e. 539-ben biztosította a fogságból való hazatérést, de ez nem volt hazatérési kényszer, mert akik akartak, azok ott maradhattak Mezopotámiában. Vallásukat mind az ottmaradottak, mind pedig a hazatértek szabadon gyakorolhatták. Ezsdrás és Nehémiás példája bebizonyítja, hogy megbecsülésben volt részük a fogságban és méltóságteljes pozíciókba is kerülhettek. Júda újraszerveződésének kérdéseit pedig jól ismerjük Haggeus (Aggeus) és Zakariás próféták könyveiből. Malakiás könyve jó félszázaddal későbbi problémákra és belső állapotokra vet fényt.6

A könyv keletkezése

A könyv keletkezésének helyét tartalmából be lehet határolni és ez nem más, mint Jeruzsálem. A templom már felépült, a papság az áldozatot bemutatja, sőt még vissza is él vele, Júdában pedig helytartó uralkodik (1,8). Malakiás könyvének keletkezése viszont vitatott. Általában Kr.e. 5. századra teszik keletkezését. Egyesek viszont 460-ra, a Nehémiás előtti korra gondolnak, és ez vélemény még mindig oszlik, mert vannak, akik Kr.e. 2. századra teszik.

A könyv szerkezete

  • 1,1: Felirat
  • 1,2–5: JHWH7 szeretete Izráel iránt
  • 1,6–2,9: Fenyegetés a papok ellen
  • 2,10–16: A vegyesházasok és a válók ellen vád
  • 2,17–3,5: Az Isten igazságában kételkedők ellen
  • 3,6–12: Megpróbáltatások, a templomi tized
  • 3,13–21: Az Isten igazságában kételkedők ellen
  • 3,23–24: Függelék8

A könyv tartalma

A könyv hat azonos felépítésű részre tagolódik, melyek mindegyike tartalmaz egy-egy párbeszédet. Különös elevenséget ad a próféciáknak, hogy a párbeszédek vagy JHWH és a próféta között zajlanak (aki kérdést intéz a néphez, ill. szemrehányással illeti a népet) vagy a nép, ill. képviselői között, akik igazolni próbálják magukat. A próféciák csoportosításában a kutatóknak nincs egységes véleményük. Egyes témák között nem kell feltétlenül logikai összefüggéseket keresni, hanem a könyvben megemlített problémákra kell fókuszálni.9

  • 1,1: Felirat
  • 1,2–5: Jahve szeretete Izrael iránt

JHWH kijelenti Izráel iránti szeretetét hivatkozva Ézsaura és Jákóbra hivatkozva.10

  • 1,6–2,9: Fenyegetés a papok ellen

A másik nagy téma a lélektelen istentiszteletről szól, amiben a papság működésének és életének kiértékeléséről olvashatunk. Rengeteget kell tenni ahhoz, hogy a papság jól működhessen.11

  • 2,10–16: A vegyesházasok és a válók ellen vád

Malakiás is fellép az idegen nőkkel való házasodás ellen. Lényeges tudnunk, hogy ez nem az etnikai tisztaság miatt volt, hanem hogy az idegen asszonyok bálványimádása ne keveredjen a helyes istentisztelettel. Ez a szituáció hasonlatos Ezsdrás és Nehémiás könyvében fellépő problémára (Ezsd 9 és Neh 10).12

  • 2,17–3,5: Az Isten igazságában kételkedők ellen

„Kétségbe vonják az Úr igazságosságát.”13 A gonoszságra az „Úr napja” fog válaszolni.14 Ebben a részben a végidőkről való kijelentéseket találjuk, amelyek már elkezdtek beteljesedni, amikor megjelent Keresztelő János és Jézus.15

  • 3,6–12: Megpróbáltatások, a templomi tized

Nem adják meg a templomnak járó tizedet, ezért a termésen nincs áldás, sáskák pusztítják. Ha a tizedet megadják, akkor lesz eső és a sáskajárás megszűnik. Isten áldását ígér.16

  • 3,13–21: Az Isten igazságában kételkedők ellen

Habár az Úr megoltalmazza népét a csapástól, Izráel fiaiban mindig is lesz engedetlenség.17 De az Úr elhozza napját igazakra és gonoszokra egyaránt, és megtorolja a bűnöket, az igazakat pedig jutalomban részesíti.18

  • 3,23–24: Függelék

Figyelmeztet a mózesi törvény megtartására.19 A félelmetes nap előtt az Úr elküldi Illést, azért, hogy kibékítse az atyát a gyermekével és gyermeket az atyával.20

A könyv teológiája

Malakiás igen nehéz körülmények között nagy határozottsággal hirdeti az igét. A próféta elsősorban az Úr biztos eljövetelét hirdeti. A végidőbeli üdvösséghez feltétel szabott: „az ÚR napja” az igazaknak valóban üdvösséget hoz, de bűnösöknek büntetést ad (2,17–3,5; 3,13–21). A számonkérés meg fog történni, ez nem kétséges, az Úr biztos ítéletet tart és meg fogja tisztítani a közösséget mindenféle gonoszságtól (3,5.19). Az Úr napjáról viszont Malakiás nem ad információt. Eljövetelének ideje nyitott kérdés marad, és inkább egy lehetőség, amely bármelyik percben beteljesedhet. Ezért a közösség tagjainak egész életvitelükkel, állandóan készen kell állniuk a számadásra. A nagy nap eljövetele előtt azonban az Úr elküldi az Ő követét, végidőbeli útjának elkészítésére (3,1). A könyv Illés prófétát nevezi meg a követként, aki kibékíti az apákat a gyermekekkel.21

A próféta abban az időszakban élhetett, amikor a templomépítés lendülete alább hagyott, illetve a templomépítés még nem hozta meg az elképzelt, kívánt üdvösséget. Aggeus és Zakariás prófétai ígéretei még nem teljesültek. Egyre nőtt azok száma, akik nem törődtek Isten parancsaival, mert úgy érezték, hogy Isten félrevezette őket. Malakiás – teljesítve prófétai küldetését – emlékeztette a népet, hogy mit vár el tőlük Isten.

A könyv JHWH-t tekinti a világ Urának, de az eszkatológiát csak mint Izráelt érintő jelenséget írja le.22 Malakiásnál hiányzik az eljövendő Jeruzsálem dicsőségének, valamint az idegen hatalmak megsemmisítése.23

Malakiás könyve a kezdő szavak szerint is fenyegető jövendölés. A könyv rengeteg visszaélés említ Izráel életében. Ami a legcsodálatosabb ezek a gondok megszüntetésére biztat, és világossá teszi, hogy igazságos rendet fog teremteni a világba. 24

Bibliográfia

  • Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése, Szent István Társulat, Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest 1995. 292–297.
  • Biblia magyarázó jegyzetekkel, Budapest, Magyar Bibliatársulat 1997. 1098.
  • Módis: Malakiás könyve, in: Bartha Tibor (szerk.): Jubileumi kommentár, A Szentírás magyarázata, II. kötet, Az Ószövetség könyveinek a magyarázata, Budapest, Kálvin Kiadó 1995. 228-229
  • J. Alberto Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe, Budapest Kálvin Kiadó 1999. 361-364
  • Malakiás könyve, in: Haag Herbert (szerk.): Bibliai lexikon, Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest 1989. 1149–1150.
  • Komesz Mátyás: Malakiás próféta könyve, in: Pecsuk Ottó (szerk.): Bibliaismereti kézikönyv, Budapest, Kálvin Kiadó 2008. 407-409.

Jegyzetek

  1. Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 361.
  2. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1995), 292.
  3. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1995), 292.
  4. Biblia magyarázó jegyzetekkel (1997), 1098.
  5. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1995), 292.
  6. Módis: Malakiás könyve (199), 928.
  7. Ez az úgynevezett tetragrammaton, négybetűs héber istennév, Izráel Istenének az Ószövetségben található neve.
  8. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1995), 292–293.
  9. Komesz: Malakiás próféta könyve (2008), 407.
  10. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1995), 293.
  11. Komesz: Malakiás próféta könyve (2008), 407.
  12. Komesz: Malakiás próféta könyve (2008), 407–408.
  13. Komesz: Malakiás próféta könyve (2008), 408.
  14. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1995), 293.
  15. Komesz: Malakiás próféta könyve (2008), 408.
  16. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1995), 293.
  17. Komesz: Malakiás próféta könyve (2008), 408.
  18. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1995), 293.
  19. Rózsa: AZ Ószövetség keletkezése (1995), 293.
  20. Komesz: Malakiás próféta könyve (2008), 409.
  21. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1995), 296.
  22. Haag, Bibliai lexikon (1989), 1150.
  23. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1995), 296.
  24. Komesz: Malakiás próféta könyve (2008), 406.
Jogi megjegyzés: Jelen cikk a Creative Commons Nevezd meg! — Így add tovább! licenc alapján használható fel. A cikk a Wikipedián történő publikálásra készült a “Bibliatudomány és világháló” projekt keretében.