Habakuk könyve a 8. kispróféta, protokanonikus könyv a Bibliában, az Ószövetségben. Jelentőségét fokozza, hogy az egyes számú kumráni barlangból került elő egy Habakuk-tekercs, jelzése: 1QpHab.1
A könyv három részének első két részében egy párbeszédet figyelhetünk meg, amely Isten és a próféta közt jön létre. A könyv fontos szerepet játszik a keresztyénségben, mivel az Újszövetség többször is utal Habakuk könyvére, főleg a 2. rész 4b verse: “az igaz ember a hite által él”. Pál apostolnak egyik fő gondolata, mivel többször is felhasználja ezt: Róm 1,17, Gal 3,11, valamint megtaláljuk a gondolatot a Zsid 10,38-ban is.

A szerző

Habakuk (héber חבקוק) próféta élete nem igazán ismert, a könyvön kívül nincs más forrásunk róla. Neve valószínűleg ’átölelés’-t jelent, de vannak akik szerint egy kerti növényről van szó.1 Prófétálása alapján működése a babiloni fogság előttre tehető és a Júdai Királyságban tevékenykedett. A próféta által bemutatott állapotok leginkább Jójákim uralkodásának idejére jellemzőek (Kr. e. 7. sz.), amikor Isten büntetésként küldi a káldeusokat.2 Egyesek szerint ún. „hivatásos” vagy „fizetett” próféta volt.3

A könyv keletkezése

Habakuk könyvének irodalmi egysége általánosan elismert az újabb kutatásban. Kialakulására vonatkozóan két lehetőség is van. Az egyik szerint a jelenlegi szerkezet magának a prófétának tulajdonítható, mely elmélet nyitva hagyja a lehetőséget a mű későbbi kiegészítésére. A másik lehetőség szerint a mű egységes, de a könyv jelenlegi formája redaktorok munkájának tekinthető, akik a prófétától származó anyagot a fogság alatt és után irodalmilag átdolgozták, kiegészítették saját gondolataikkal és teológiailag továbbértelmezték.4

A könyv felosztása

  1. 1,1: Felirat
  2. 1,2–2,5: a próféta és Isten párbeszéde
    • 1,2–4: a próféta első panasza az erőszak és gonoszság miatt
    • 1,5 –11: Isten első válasza; a káldeusokat Isten küldte
    • 1,12–17: a próféta második panasza, a gonoszok győzelme miatt
    • 2,1–5: Isten második válasza; a gonoszokat büntetés éri, az igazak hitük miatt élni fognak
  3. 2,6–20: fenyegető jajok az elnyomókra (öt jaj)
  4. 3,1–19: dicsőítő ének Isten szabadító megjelenése miatt5

A könyv mondanivalója

A próféta előre jelzi, hogy a káldeusok – “a vakmerő és kegyetlen nemzet” – felkel Júda háza ellen. (1.fejezet) Habakuk ezt a jövőbeli támadást a nép között elterjedt erőszakkal, igazságtalansággal, törvénytelenséggel magyarázza. El fog bukni Jeruzsálem is. A káldeusokat ítéletre támasztotta Isten. De ők sem cselekszenek tisztán, így Babilon büszkesége is elvész. El fog pusztulni Babilon, népe hiába fordul bálványaihoz.(2.fejezet) Az írás utolsó részében a próféta magasztalja a Mindenhatót, és ígéri lesz irgalom azoknak akik bíznak és örvendeznek Istenben.(3.fejezet)

A könyv teológiája

A könyv nagy témája: hogyan érvényesül Isten igazságossága az emberi történelemben. A próféta szerint a káldeusok a büntetés eszközei, de messze túllépik az üdvösségben nekik szánt szerepet és ezt nem érti a próféta, nem érti Istent, ezért Hozzá kiált. A nagy kérdés az, hogy Isten meddig tűri a gonoszok győzelmét az igazak felett. Habakuk Isten szempontjából nézi a problémát, a káldeusok Isten büntető eszköze, de ők sem kerülik el az ítéletet. Istennek hatalma van népek felett ítéletet mondani. A próféta Isten hatalmát a könyvet lezáró zsoltárban ünnepli. A gonoszok megsemmisülnek, a jelen látszata semmit sem számít. Felszólít a hűséges és kitartó hitre. Az üdvösség örömével várja Isten eljövetelét, a könyv a beteljesedés ígérete és eljövetele között élő, hívő ember vallomása.6 Mivel Habakuk próféciája valószínűleg akkor hangzott el, amikor a születő újbabiloni birodalom éppen eltörölte az asszír birodalmat, a jövendölés bekövetkezte nagyon hihető volt Júda számára.7

Forrás

  • Bevezeteés a kisprófétákhoz, Biblia, Szent István Társulat 2008
  • Gleason L. Archer: Az ószövetségi bevezetés vizsgálata, Budapest, Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 2001.
  • Rózsa Huba: Az ószövetség keletkezése 2. Budapest, Szent István Társulat,1996.
  • Komesz Mátyás: Habakuk próféta könyve, in: Pecsuk Ottó (szerk.): Bibliaismereti kézikönyv, Budapest, Kálvin Kiadó, 2004, 383–387.

Jegyzetek

  1. Archer: Az ószövetségi bevezetés vizsgálata (2001), 428.
  2. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése 2. (1996), 148–149.
  3. Komesz: Habakuk (2004), 383.
  4. Rózsa: Az ószövetség keletkezése 2 (1996), 150–151.
  5. Rózsa: Az ószövetség keletkezése 2 (1996), 150.
  6. U.o.
  7. Komesz: Habakuk (2004), 383.
Jogi megjegyzés: Jelen cikk a Creative Commons Nevezd meg! — Így add tovább! licenc alapján használható fel. A cikk a Wikipedián történő publikálásra készült a “Bibliatudomány és világháló” projekt keretében.