Ezékiel könyve egy protokanonikus ószövetségi próféta könyv a Bibliából. A héber és a keresztyén kánon is a prófétai könyvek közé sorolja. A „nagypróféták” között tartjuk számon Ezékiel mellett Ézsaiást, Jeremiást és Dánielt is, utalva-e prófétai könyvek nagy terjedelmére
A héber kánonban Ézsaiás és Jeremiás után, a tizenkét kis próféta előtt találjuk. A Talmud egy korábbi sorrendiség szerint Jeremiás és Ézsaiás közé helyezi Ezékiel könyvét. A Szeptuaginta sorrendjén alapuló nemzeti bibliafordítások Ézsaiás, Jeremiás, Jeremiás Siralmai után és Dániel előtt hozzák Ezékiel próféta könyvét.

Tartalom

  1. Szerző, a próféta személye
    1. A próféta küldetése
    2. Ezékiel igehirdetése
  2. Kortörténeti háttér
  3. Keletkezés, a könyv egysége
  4. Ezékiel könyvének felosztása
  5. A könyv tartalma
  6. A könyv teológiája
  7. Bibliográfia
  8. Jegyzetek

Szerző, a próféta személye

Ezékiel (héberül: laqzxy , Jehezqe’l) jelentése „Isten megerősít”. A Septuagintában név Iedzekiel-ként jelenik meg, a Vulgata Ezechiel formában használja a próféta nevét, ez utóbbiból erednek a nyugati névátírások.1
A papi származású Ezékiel, Búzi fia, azok közé az előkelők közé tartozott, akiket Nebukadneccar (II.Nabú-kudurri-uszur) Kr. e. 597-ben Jójákin júdeai királlyal együtt hurcolt el a babiloni fogságba az első deportáció során. A deportáltak egy csoportjával Ezékiel, a Kebár-folyó partján, Tél-Ábíb nevű egykori mezopotámiai városban élt.2 Ez az ország déli részén található.

Egészen a 20. század elejéig úgy tartották, hogy Ezékiel próféta saját maga írta a könyvet. A. Bertholet 1936-ban megjelent kommentárjában azt írja, hogy Ezékiel Kr. e. 587-ig vagyis a második deportációig Jeruzsálemben tevékenykedik. Bertholet ezzel próbálja magyarázni azt a híranyagot, melyet a könyv a fővárosban fennálló helyzetről szolgáltat a két száműzetés között.3
Azután az a felfogás lett irányadó, hogy ő írta, de átdolgozta, majd valaki más ismét átdolgozta. Ám ez az elmélet sokkal inkább megnehezítette a könyv átláthatóságát, így ez a gondolat háttérbe szorult.4
A prófétát Kr. e. 593-ban hívta el Isten, és utolsó dátumként Kr. e. 571/572-t jelöli meg a próféta. Kezdetben úgy vélték, először Palesztinában, majd Babilonban prófétált. Ma inkább az az álláspont, hogy csak Babilonban, jóllehet Jeruzsálemből deportálták Babilonba a prófétát.

A deportáltak között nagy tekintélynek örvendett. A fogságban lévő vének sokszor fordultak hozzá tanácsért.5
Anyagi körülményei elfogadhatóak voltak, tulajdonát képezte ugyan is az a ház, ahol a véneket fogadta.6
Nős volt, felesége Jeruzsálem pusztulása előtt váratlanul meghalt. Nem tudjuk, hogy voltak-e gyermekei. Papi származása abban nyilvánul meg, hogy próféciáinak szókincse és gondolatvilága szoros kapcsolatot mutat Mózes ötödik könyvével, de a papi hagyomány mellett a prófétai hagyomány is érvényesül. Igehirdetési formái azonban eltérnek elődjeiétől, és látomásai és jelképes prófétai cselekedetei is jóval terjedelmesebbek azokénál.7

A bibliai kijelentés alapján nem tudjuk halálának pontos időpontját. Könyvében nem találunk választ arra, hogy ő maga megélte volna a hazatérést és megélte volna azokat az ígéreteket, amelyekkel oly sokszor szolgált népének bátorítással. Egy zsidó legenda szerint Ezékielt egy júdabeli zsidó herceg gyilkoltatta meg, mivel szemére vetette bálványimádását.8

Ezékiel sorsa igehirdetésének részévé vált. Özvegysége is Jeruzsálem eljövendő sorsát jelképezte (24,15k.)9

Kortársai: Jeremiás Jeruzsálemben, Dániel Babilonban. Ezékiel utolsó beszéde a fogság 27. évéből ered, így tehát szolgálati ideje 25 évre terjed.

A próféta küldetése

Ezékielnek Isten által meghatározott szerepe volt, hogy őrálló legyen (Ez 3,16–21; 33, 1–20).10
Figyelmeztette a népet a bűnt követő ítéletre, és hirdette a megtéréssel lehetséges megmaradást. Az ítélet hirdetése a templom és a város ellen keserű feladat volt, de a megtéréssel való boldog jövendő feltárulása édessé tette ezt a küzdelmet. A Jeruzsálemben bekövetkező eseményeket nem szavakba kellett önteni, hanem jelképes cselekedettel kiábrázolni – (pl. agyagtéglán kiábrázolta a város ostromát; a szakálla és haja levágásával a nép pusztulását és egy kis maradék megmaradását ábrázolta ki; a fogságba menetelt pedig egy kis batyuval). Ezen kívül hasonlatai és példázatai teszik szemléletessé népe sorsát. Ilyen például a haszontalan szőlőtőről mondott példázat (Ez 15), a két házasságtörő asszony (Ez 23). Szemlélteti Isten és népe kapcsolatát (Ez 16). A jó pásztor képét is használja az ítélet indoklásánál, előkészíti Jézus szavait a jó pásztorról (Jn 10, 1–21). Kifejti, hogy mindenki személyesen felelős tetteiért. Izráelt kihasználó népek ellen is prófétál. Itt sem marad el a kegyelem hirdetése. Ezékiel küldetésében különleges helyet foglalnak még el a látomások. Elhívatását is látomásban kapja meg. Ismeretes még látomásai a jeruzsálemi templomról. Sokat merít ebből a prófétai iratból a Jelenések könyve. Ezékiel megszólítása több helyen az „Emberfia”, ahogyan később Jézus is nevezi magát.11

Ezékiel igehirdetése

Ezékiel előadásmódja szuggesztív, élményeit és gondolatait rendkívüli kifejező erővel képes ábrázolni.12
Kiemelkedik leírásának színes gazdagsága (Pl. gyászénekek, vagy Egyiptom hatalmának jelképes leírása), ugyanakkor mondanivalóját képes fegyelmezetten és szabályos irodalmi formákat használva visszaadni. Látomásainak fantáziadús képei páratlanok az Ószövetségben. Kiemelkedő képessége, hogy megteremti az Úr és az isteni titkot körülvevő világ szent és félelmetes légkörét.

Ezékiel tevékenységében és igehirdetésében 2 szakaszt különítünk el. Prófétaságának első időszakában JHWH13
ítéletét hirdeti. A másodikban az üdvösség ígéretével vigasztal.14

Igehirdetésének táptalaja a papi tradíció: szókincse és gondolatvilága egységet mutat a Tóra papi törvényeivel; a jeruzsálemi templomot nagyon jól ismeri (Ez 8–11); a templomban Isten lakóhelyét és minden áldás forrását látja; a megtérés a kultikus megtisztulás analógiájára írja le (36,25).15

Kortörténeti háttér

Ezékiel próféta működését Kr.e. 6. századra tehetjük. A babiloni birodalom Kr. e. 610-re legyőzte az asszírokat. II Nékó fáraó az utolsó asszír király megsegítésére indult Kr. e. 609-ben. Egészen az Eufráteszig nyomult előre. Jósiás vonult fel ellene Megiddónál, de sajnos a fáraó legyőzte a sereget és maga Jósisás is elesik. Nékó fáraó Jeruzsálemben, Jóáházt megfosztotta a tróntól és helyére pedig Eljákimot ültette, akinek nevét Jójákimra változtatta (vö. 2Kir 23,29kk).16

Így Júda Egyiptom hűbérese lett. Babilónia tovább terjeszkedett. Nebukadneccar (ΙΙ. Νabú-kudurri-uszsur) Kr. e. 605-ben Karkemisnél legyőzte az egyiptomiakat, majd hadjárataival meghódította Szíriát és Palesztinát. Júda Kr. e. 604-ben lett hűbérese Babilonnak.17

Jójákim király Kr. e. 601-ben felfüggesztette Babilonnak az adófizetést. Nebukadneccar káldeusokat, moábi és ammóni rablócsapatokat küldött, hogy verjék le a lázadást, majd Kr. e. 598-ban saját maga vonult Jeruzsálem ellen. Jójákim után fia, Jójákin lett s király, három hónapi ostrom után megadta magát. Nebukadneccar ekkor a királyt, annak családját, a királyi hivatalnokokat és papokat, valamint a jól képzett kézműveseket Babilonba deportálta (vö. 2Kir 24,1–16).18

A deportáltakat egy tömbben, újonnan alapított telepekre költöztették (Ez 3,15). A beolvadás veszélye így nem határozta meg őket. Nem voltak rabszolgák, hanem építhettek házat és vásárolhattak földet (Jer 29,1kk), és önmagukat tarthatták el. Haza viszont nem mehettek, csak levelek és küldöttek útján kommunikálhattak az otthonmaratottakkal (Jer 29,1kk; Ez 33,21).19

Nebukadneccar Jeruzsálemben, Jójákin nagybátyját ültette a trónra, akinek Cidkijjá/Sedékiás nevet adta (eredeti neve: Mattanjá). Cidkijjá egy ideig engedelmeskedett Babilonnak, de Kr. e. 589-ben ő is fellázadt számítva az egyiptomi segítségre. Nebukadneccar bűntető hadjáratot indított és bekebelezte az országot, Jeruzsálemet pedig körbezárta. Megkezdődött az ostrom, ami egy időre megszakadt az egyiptomi seregek miatt. Nebukadneccar azonban legyőzte az egyiptomi sereget, majd folytatta a város ostromolását. Három évbe telt, mire Jeruzsálemet elfoglalta (Kr. e. 587). A várost és a Templomot együtt leromboltatta, a lakosságnak pedig újabb csoportját deportálta Babilonba (vö. 2Kir 24,18–25,21).20

Az otthon maradtak élére Nebukadneccar egy helytartót nevezett ki, akit egy merénylet során öltek meg. A júdeaiak a babiloniaktól félve pedig elmenekültek Egyiptomba (vö. 2Kir 25, 22kk; Jer 40–43).21

A könyv keletkezése, egysége

A könyvön belül sok helyen megfigyelhető, hogy egyes részek nem illeszkednek be az adott kontextusba, Ezékiel egyes igehirdetéseivel tartalmilag ellentmondásban vannak, vagy dublettekként megismétlik a korábban elmondottakat. A témák menete vagy sorrendje olykor megszakad, például a 15–17. és 19. fejezetekben a példázatok sorát megtöri az egyéni felelősségről szóló tanítás a 18. fejezetben.22
Mindezek a megfigyelések arra mutatnak, hogy a könyv egy hosszabb, redakciós (szerkesztői) tevékenység során nyerte el mai formáját. Ezt minden bizonnyal a fogság – fogság utáni időben Ezékiel tanítványai tették. Valószínűleg tőlük származik az idegen népek elleni próféciák (25–32) és a Júdának szóló üdvígéretek egy része, a 38–39. részekben megjelenő apokaliptikus szöveg, és a 40–48. fejezetek anyagának túlnyomó része.23
Ezékiel könyve mostani formája tehát nem a prófétától ered.

Ezékiel könyvének felosztása

Ezékiel könyvének szerkezete egyszerű és világos, öt nagy egységre oszthatjuk:

  • 1–3: Ezékiel prófétai elhívása
  • 4–24: Ítélet Júda és Jeruzsálem felett
  • 25–32: Isten ítélete idegen népek felett
  • 33–39: Isten népének új jövője
  • 40–48: Új templom és megújított ország24

Egy másik felosztás szerint három nagy egységet különböztetünk meg:25

  • 1–24 Júda elleni ítéletes próféciák
  • 25–32 Ítéletes próféciák hét idegen nép ellen
  • 33–39 Az üdvösség ígérete
  • 40–48 Látomás az új templomról, az üdvösség megvalósulása

A könyv tartalma

A próféta leírja milyen látomásokat látott, mit hallott JHWHtől. Ebbe benne van az ő elhívásának látomása is, a négy élőlényről és a Magasságosról, aki zafírfényű trónon ült. Ez a látomás pedig azt támasztja alá, hogy az Úr nincs a templomhoz, vagy az ország területeihez kötve (1). A látomásban a próféta felkészítése is hangsúlyt kap, mert a nép konok és keményszívű, nem fognak hallgatni Ezékielre, sőt azon lesznek majd, hogy elhallgattatják a prófétát. De neki nem szabad a néptől megijednie, hanem bátran kell hirdetnie a közelgő ítéletet (2–3), amit egy tekercs elfogyasztásával jelképesen megpecsétel (3,1–3). A próféta őrállói feladatot kap és ez a feladat pedig nagy felelősséggel bír.

Az Úr intelmeket intéz népéhez. Megpróbálja a nép birtokba venni az elhurcoltak házait, a próféták Isten nevében saját hazug és öntelt gondolataikat hirdeti, ellentétben Ezékiellel, aki feltárja a nép bűneit (3). Izráel legfőbb bűne a bálványimádás (6–8). Ezékiel a hűtlen pásztorok elleni vádakat rója fel a népnek, nem is beszélve a tisztátalan, erkölcstelen törvénytelenségek egész katalógusát (34).26
A romlásban megfenyegeti a hamis prófétákat, akik meggazdagodás reményében tévesztik meg a népet (13). A nép már az egyiptomi szabadulás óta idegen isteneket imád. A szövetség Isten és népe között fennáll, azonban Izráel bűnei miatt Isten már nem lakik köztük. Pedig Isten már teljesítette az ősatyáknak tett ígéretét: Saját föld, sok utód, és a nép között lakott Isten (20). De a jelen most a múltnál is szomorúbb 597-ben és 586-ban, Izráelt majd elűzik földjéről, deportálják a nép egy jelentős részét Ezékiel viszont azt látja a nép sorsa jobbra fordul majd, a fogságban élőkhöz is van üzenete (20), az ellenség összetörik, és a szétszóródott nép vissza kerül földjére. Istennek terve van választott népével, Izráellel. A próféta a béke szövetségének jelöli ezt az időszakot – Jeremiás könyve új szövetségről beszél –, melyben új szívet és új lelket fog adni, és akkor örökre köztük fog lakni. A szabadulás ígérete viszont nem a nép érdeme lesz, hanem egyedül Isten kegyelméből lesz (33). A próféta még a lakóhelyét is pontosan leírja. A népet akkor egyetlen pásztor fogja irányítani. A gazdagok és tehetősek nem fogják elnyomni és háttérbe szorítani a szegényeket (34). A hazatérés után Isten egy eljövendő fejedelemre bízza rá Izráelt, aki Dávid király utódja lesz (37). Ő mindenben a Magasságos akaratát fogja követni és ő hozza él a nép számára a békét. A 38–39. részek a népek utolsó támadását írja le Jeruzsálem ellen. A 40–48. részben a helyreállított templomról és az ország felosztásáról olvasunk, ami magába foglalja magának a templomnak a leírását, azt, hogy Isten visszatér a templomba. A 48. részben pedig megjelenik az új Jeruzsálem.27

A könyv teológiája

Ezékiel könyve is elmondja azt, amit Jeremiás és Ézsaiás könyve: a nép, ha hűtlen és bűnt követ el, akkor az Úr csapást fog mérni rá. Tiltja a szövetség megszegését a bálványimádást és a paráznaságot, Babilon pedig az Úr büntető eszköze volt, amiért a nép eltért tőle. Egyedül az Úrnak van hatalma, hogy megtorolja a bűnt és visszaállítsa a régi állapotot. Igen, Ő valóban megtorolja a vétkeket, viszont nem feledkezik meg arról, amit megígért. Izráel bűne, ami ellen Ezékiel is tiltakozik: a bálványimádás, valamint a szombat megszentségtelenítése, a magaslatokon való áldozatbemutatás, a szentély megbecstelenítése. Az Úrtól való elszakadás a törvény elvesztésében mutatkozik meg. A nép mindig is engedetlen volt, amióta csak elhagyta Egyiptomot. Isten nekik adta törvényeit és előírásait, hogy tisztán tudják szolgálni Őt, de az nem volt elég a népnek. Amint Jeremiás úgy Ezékiel is azt a példát idézi fel, miszerint: „Az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle!” Ezt nagyon jól mutatja az egész 18. fejezet, ha végig követjük az nagyapák, apák, fiak nyomait. Az üzenete pedig nem más, minthogy minden nemzedéknek felelősséget kell vállalnia saját tetteiért, aminek most jött el az ideje, hogy az Úr leszámoljon a múlt és jelen gonoszságaival.

Ezékiel akkor is hirdette az igét, amikor senki nem hallgatott rá. A prófétának hűségesen kellett hirdetnie Isten kegyelmét és igazságát, akár hallgatnak rá, akár nem. Ez pedig legyen jel a következő nemzedéknek. Az emberek, ha el is fogadták volna, amit Ezékiel hirdetett a számukra, de bűneik büntetését hordozniuk kell. Isten nem csak a büntetést hozza el, de a szabadulást is. Az engedetlenség talán mélyen beleivódott az emberi szívbe, de Isten a szövetségben megjelenő szeretete által cselekszik és megbocsát népének. Vissza fogja állítani Izráelt azért, hogy a nemzeteket megcsúfolja gúnyolódásuk miatt, ezt pedig tulajdon nevéért fogja tenni. Új szívet és új lelket ad majd népének és engedelmesek, hűségesek lesznek Hozzá. Izráel be fogja ismerni, hogy az Úr az, aki cselekedett és megtérnek. Vissza fognak térni Istenhez.28

Bibliográfia

  • Aebi, Ernst: Rövid bevezetés a Bibliába, Budapest, Primo Evangéliumi Kiadó, 1990.
  • Biblia magyarázó jegyzetekkel, Magyar Bibliatársulat, Budapest 1997.
  • Boadt, Lawrence: Ezékiel könyve, in: Thorday Attila (szerk.): Jeromos Biblia kommentár I., Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Budapest, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, 2002, 473–479.
  • Börzsönyi József: Ezékiel próféta, in: Bartha Tibor (szerk.): Keresztyén Bibliai Lexikon I., Budapest, Kálvin Kiadó, 1993, 438–440.
  • Kustár Zoltán: Ezékiel próféta könyve, in: Pecsuk Ottó (szerk.) Bibliaismereti kézikönyv, Kálvin Kiadó, Budapest 2008, 302–315.
  • Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése, Budapest, Szent István Társulat, 1986, 434–463.
  • Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése, II. kötet, Budapest, Szent István Társulat, 2002, 200–232.
  • J. Alberto Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe, Budapest, Kálvin Kiadó, 1999, 319–327.

Jegyzetek

  1. Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 319.
  2. Kustár: Ezékiel próféta könyve (2008), 303.
  3. Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 320.
  4. Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 320.
  5. Kustár: Ezékiel próféta könyve (2008), 303.
  6. Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 319
  7. Kustár: Ezékiel próféta könyve (2008), 303–304.
  8. Aebi: Rövid bevezetés a Bibliába (1990), 72.
  9. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1986), 438.
  10. Börzsönyi: Ezékiel próféta (1993), 439.
  11. Börzsönyi: Ezékiel próféta (1993), 439–440.
  12. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1986) 442.
  13. Ez az úgynevezett tetragrammaton, négybetűs héber Istennév, Izráel Istenének az Ószövetségben található neve.
  14. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1986), 440.
  15. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése (1986), 441.
  16. Kustár: Ezékiel próféta könyve (2008), 302.
  17. Kustár: Ezékiel próféta könyve (2008), 302.
  18. Kustár: Ezékiel próféta könyve (2008), 302.
  19. Kustár: Ezékiel próféta könyve (2008), 302–303.
  20. Kustár: Ezékiel próféta könyve (2008), 303.
  21. Kustár: Ezékiel próféta könyve (2008), 303.
  22. Rózsa: Az Ószövetség keletkezés (2002), 212.
  23. Kustár: Ezékiel próféta könyve (2008), 305.
  24. Biblia magyarázó jegyzetekkel (1997), 939.
  25. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése II. (2002), 208–212.
  26. Kustár: Ezékiel próféta könyve (2008), 307–308.
  27. Kustár: Ezékiel próféta könyve (2008), 312–313.
  28. Boadt:: Ezékiel könyve (2002), 477–478. A könyv tanításához lásd még Rózsa: Az Ószövetség keletkezés (2002), 218–230.
Jogi megjegyzés: Jelen cikk a Creative Commons Nevezd meg! — Így add tovább! licenc alapján használható fel. A cikk a Wikipedián történő publikálásra készült a “Bibliatudomány és világháló” projekt keretében.