Hóseás könyve

Hóseás könyve a katolikus kánonban Ózeás könyve, a protestánséban Hóseás próféta könyvének nevezik. Ószövetségi könyv, amely az első kispróféta könyv a Bibliában. Izrael Isten iránti hűtlenségéről és az ezért várható büntetésről szól, üdvjövendölésekkel kiegészítve. A könyv Hóseás próféta szimbolikus házasságával kezdődik.

A szerző

Hóseás próféta, héberül: הוֹשֵׁעַ (ejtsd: hóséa; jelentése magyarul: Jhwh szabadítás, vagy Jhwh segítség) fiatalon kezdhette prófétálását, és tekintve hogy több királyt is megemlít idős kort érhetett meg. Művelt személy volt, erről tanúskodik, hogy jól ismerte a politikai és vallási vezető réteget is, lehetséges, hogy ő maga is pap volt. Műveltségére utal még a könyv emelkedett nyelvhasználata és a hatásos irodalmi képek.1 Prófétaságának a kezdete II. Jeroboám uralkodásának utolsó éveire tehető (kb. Kr.e. 760) és Samária, vagy Szamária elestééig tartott (Kr.e. 722)2, így körülbelül 25 évet ölel fel.3Az északi országrészben, Izraelben tevékenykedett.456 Feleségül vett egy asszonyt, Gomert, héberül: גֹּמֶר, aki paráznává vált, mástól is szült gyerekeket. Ezért a próféta elszomorodott és a fájdalmak prófétájának is nevezik. Három gyermekét említi a könyv. Az első gyermeket: Jezréelnek névvel hívja. A második gyermeket “nem szereti–nek”, vagy más fordításban: „nincs irgalom–nak”7 a harmadik gyereket “nem népem–nek” nevezi. A gyermekek nevei valószínűleg szimbolikusak és a valóságban nem viselték őket.8

A gyermekek nevei héberül:

1. יִזְרְעֶאל – jizrəel
2. רֻחָמָה לֹא – ló ruhámá
3. עַמִּי לֹא – ló ammi

A könyv feltételezhetően fogság korabeli, vagy fogság utáni átdolgozás, deuteronomista szerkesztés fedezhető fel benne.9

Keletkezési körülmények

Az ország Kr.e 931-ben két részre szakadt az északi Izraelre és a déli Júdára. II. Jeroboám (Kr.e.783–Kr.e.752) uralkodása alatt, az Izraeli Királyság gazdaságilag virágzott, de párhuzamosan Júdában is kedvezőek voltak a körülmények Uzzijjá király (Kr.e. 791–Kr.e. 740) idejében.10

A következő 20 évben viszont anarchikus állap alakult ki. Jól mutatja ezt, hogy ebben a rövid időben hat király uralkodott. A trón megszerzésért folyamatos hatalmi harcok folytak és gyakoriak voltak a gyilkosságok, közöttük négy királyt is megöltek.11

Vallási is erkölcsi hanyatlás is fellépett, vallási szinkretizmus alakult ki. Mindezek következtében szociális problémák is jelentkeztek, amely hatására egyre nagyobb lett a szakadék a szegények és a gazdagok között, így erős ellentétek jelentkeztek a társadalomban. Ennek egyik oka a törzsi jelleg felbomlása lehetett, a társadalmi szerkezet a letelepedés következtében átalakult. A termény hozamával kapcsolatban a termékenységi kultuszok megerősödtek, ilyen volt például a Baal és Asera kultusz.12

A belpolitikai válságot tovább nehezítette, hogy a környező népek mind ellenséggé váltak, csak rövid időre sikerült szövetségeseket találni, vagy más országokat izráeli befolyás alá vonni. Izráel kiszolgáltatottá vált. Ebben az időben, a Kr.e. 8. században Asszíria már tervszerűen igyekezett kiterjeszteni a hatalmát a környező területeken– és a közel-keleti térséget fokozatosan meghódította A gyengekezű uralkodók nem néztek szembe a problémákkal, csak a nagyhatalmak között lavíroztak, igyekeztek az éppen kedvező oldalra állni. Egyszer az Ókori Egyiptommal erősítették a kapcsolatot, majd Asszíriával. Az északi országrészben, azonban fokozatosan erősödött az asszír–ellenesség. Ez vezet végül, majd Szamária ostromához és bukásához, amellyel együtt az Izráeli Királyság megszűnt létezni és beolvadt az Asszír Birodalomba.13

Szerkezete

1. Hóseás házassága – Jhwh és Izráel kapcsolata (1.–3. rész):
   1. Hóseás házassága a parázna asszonnyal (1,1–2,3)
   2. Isten perbe száll népével (2,4–2,9)
   3. Isten perének folytatása (2,10–2,25)
   4. A házasság új szakasza (3,1–3,5)
2. Különböző körülmények között elmondott prófétai mondások gyűjteménye (4-14. rész):
   5. Isten pere a néppel, a papsággal és a vezetőkkel (4,1–7,16)
   6. Isten ítélete szövetségszegő népe fölött (8,1–9,17)
   7. Fenyegető rettentetés az áldás hajnalpírnyi ígéretével (10,1–10,15)
   8. Emlékeztetés az Egyiptomból való kiszabadításra (11,1–11,11)
   9. Emlékeztetés Jákóbra, aki az Izráel nevet kapta (12,1–12,15)
   10. Isten nem vall kudarcot – Izráel megtér és üdvözül (13,1–14,10) 14

Tartalma

A könyv Hóseás próféta elhívásával kezdődik, amelyben megtalálhatóak a próféta idejében trónon lévő uralkodók.15

(1. fejezet) Isten utasítja Hóseást, hogy vegyen feleségül egy parázna asszonyt, és szülessenek tőle gyermekei. Istennek ezzel az a célja, hogy a házasság képében mutassa be a viszonyát Izraellel. Hóseás vélhetően a valóságban is elvett egy parázna nőt, így nem tanmeséről van szó a könyvben, hanem szimbolikus prófétai cselekedetről. 16 A megszületett gyermekeknek beszélő, szimbolikus nevet ad Isten, hogy egyértelművé tegye a nép számára, hogy mi a bűne. A Jezréel név Jezréel völgyére utal, ahol Isten kiirtotta az előző uralkodó dinasztia rossz szellemét, azaz Jézabelt és családját. A „nincs irgalom” név azt mutatja, hogy lejárt Isten türelmének az ideje, már nem ad lehetőséget a megtérésre. A könyv további részében Isten mégis lehetőségek sorát kínálja fel a népnek, de nem élnek vele, így rohannak a vesztükbe. A „nem népem” név arra utal, hogy nem viselkednek az izraeliták úgy, mint Isten kiválasztott népe.

(2–3 fejezet) Isten Hóseás házasságának képét párhuzamba állítva vádolni kezdi a népét, mert elfordult tőle és idegenekkel paráználkodott. A könyv bemutatja, hogy ez az elfordulás nem egy pillanat eredménye, hanem Izrael fokozatosan került messze Istenétől. A paráznaság tekinthető a bálványimádás, azaz Istennel szembeni hűtlenség szinonimájaként. A per folyamatosan ítéletté formálódik. A könyvben váltakoznak az üdv jövendölések és ítéletre figyelmeztető részek, ez végigkíséri az egész könyvet.

(4. fejezettől) A házasság képe háttérbe szorul a negyedik résztől és a hangsúly áttevődik először a papság vezetőinek a vádolására, majd a világi vezetőket szidalmazza, és a nép vezetőit is kemény szavakkal illeti a könyv.

Isten igyekszik érveket, hozni, hogy miért térjenek meg hozzá. Emlékezteti őket az egyiptomi szabadulásra is. A pusztulás képei a könyv egészét nézve fokozatosan erősödnek és egyre kevésbé érezhető a könyvben, hogy a nép még megmenekülhet. Egy jövőbeli új generáció képe jelenik meg, amely majd beteljesíti Isten akaratát és cserébe Isten őket fogja megjutalmazni, de az akkori generációnak eltűnik a lehetőség a fennmaradásra. Isten vágyakozása a nép után végigkíséri a könyvet.

A könyv ígérettel zárul és előrevetít egy szebb jövőt17, így az ítélet nem végleges, Isten, mint az idővel megbocsátó férj jelenik meg, aki nagylelkű, mivel ha emberi házasságról lenne szó, akkor a paráznaságot halálnak kellene követnie, nem pedig megtérésre hívásnak.18

Teológiai mondanivalója

A házasság, a jegyesség jelkép lesz a próféta számára, mivel egyedül ennek a kapcsolatnak van két személy között olyan kizárólagossága, amelyet Isten megkövetel a népétől. De nem csak a hűség jelenik meg, mint erkölcsi követelmény. A szeretet és megbocsátás is kirajzolódik, ahogyan az Úr folyamatos megtérésre ad lehetőséget. Nem elpusztítani akarja népét, hanem Isten, mint vágyódó és szerelmes Úr jelenik meg, aki megbocsát, és azt akarja, hogy megtérjenek hozzá.19

Izráel viszont hűtlen és házasságtörő módon megcsalja Istent, nem maradt hűséges hozzá, mert más isteneket keresett helyette és vele egyszerre. A tudatlan, eltévelyedett nép Jhwh helyett Szamaria/Samária borját, a Baalokat és Astartékat tiszteli.20 Kialakul köreikben a kultikus paráznaság is, amelynek során nyilvános nemi aktust visznek véghez (úgynevezett szent nászt, görögül: hierosz gamosz), hogy ezzel segítség elő a termékenységet. A próféta panaszkodik a papok és királyok, Izráel vezetői ellen, nekik tulajdonít nagy felelősséget ebben, mivel ők azok akik az istentiszteletben és a vezetésben visszaélnek hatalmukkal. Isten viszont épp azokat veszi el a hűtlen jegyestől, amivel a szövetséget felbontotta, a jólétet és hatalmat. Ezeket azért veszi el, hogy visszavezesse népét a pusztában kötött szövetséghez.21

A nép bűnei az alapja egyrészt az, hogy önmaguk odaadását kultusszal helyettesítik, azaz Istennek való odaszánás helyett olyam dolgokat áldoznak az Úrnak, amelyek csupán tárgyak, állatok és ez által akarják megvalósítani a kapcsolatot, de egy házasság, jegyesség egy Isten-nép kapcsolat ennél több.

Ezzel összefüggésben a bűneik alapja, hogy elveszítette a nép az istenismeretét. Elfelejtették Isten tetteit, a könyv itt az egyiptomi szabadítást említi, többé nem fogadják el Istenük gondoskodását, ahogyan Jákób még megtette és így válhatott Izráellé és a kiválasztott nép egyik ősatyjává, továbbá félreértelmezik a törvényt, nem a szeretet indulnak ki, hanem csupán a szó szerinti parancsokat követik.22

Megjelenik az új kezdet gondolata. Hóseás abban látja, a megoldást, ha a nép visszatér a pusztába, mivel ez a kor sikeres volt a nép történetében.23 Mindez csak Isten művével és az ő szeretetével lehetséges. Csak úgy van remény, ha a nép is visszatér ahhoz a szerelemhez, amelyet a jegyes érez az első napokban, ahogy szereti hitvesét.

Sajátosságai

A könyv sajátossága nyelvezetében keresendő. Valószínűleg a szerző egy szokatlan nyelvjárást beszélt, amely egy a hébertől eltérő dialektus. A szövegnek arámi jellege van.24 A megmaradt szöveg állapota sem a legjobb, viszont a szerzői stílus szokatlan terminológiát használ. Nagyon sok benne a hapax legomenon (a Bibliában egyszer előforduló kifejezés), a tekervényes szójáték, a szokatlan gondolatritmus, továbbá a megszólított nyelvtani személy is sokszor váltakozik, így ez a könyv az egyik legnehezebben olvasható és értelmezhető szakasz az Ószövetségben.25

Források

1. Dér, K. – Horváth, P.: Bibliaismeret, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999, 125–127.
2. Czanik, P.: Hóseás könyvének magyarázata, Iránytű Kiadó, Budapest-Gödöllő, 1996.
3. Ceglédi, S.: Hóseás – Theológiai Magántanári Vizsgai Dolgozat, Kis Tivadar Könyvkereskedése, 1907.
4. Komesz, M.: Hóseás próféta könyve, in: Pecsuk, O. (szerk.): Bibliaismereti kézikönyv, Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2004, 324–335.
5. Rózsa, H.: Az Ószövetség keletkezése II. kötet, Szent István Társulat, Budapest, 2002, 63–81.
6. Soggin, J. A.: Bevezetés az Ószövetségbe, Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 1999.

Külső források

• http://abibliamindenkie.hu/uj/HOS/1/
• http://biblehub.com/interlinear/hosea/1.htm
• http://szentiras.hu

Jegyzetek

1. Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 265.
2. Czanik: Hóseás könyvének magyarázata (1996), 3.
3. Dér-Horváth: Bibliaismeret (1999), 125.
4. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése II. (2002), 65.
5. Ceglédi: Hóseás – Theológiai Magántanári Vizsgai Dolgozat (1907), 3.
6. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése II. kötet (2002), 63.
7. Biblia. Revideált új fordítás. Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, Budapest, 2014.
8. Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 266.
9. Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 269-270.
10. Czanik: Hóseás könyvének magyarázata (1996), 4; Komesz: Hóseás próféta könyve (2004) 324.
11. Czanik: Hóseás könyvének magyarázata (1996), 6–7; Rózsa: Az Ószövetség keletkezése II. (2002), 63.
12. Czanik: Hóseás könyvének magyarázata (1996), 8–9; Rózsa: Az Ószövetség keletkezése II. (2002), 64–65; Komesz: Hóseás próféta könyve (2004), 325.
13. Czanik: Hóseás könyvének magyarázata (1996), 5–7; Komesz: Hóseás próféta könyve (2004), 324; Rózsa: Az Ószövetség keletkezése II. (2002), 63–64; Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 265.
14. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése II. (2002), 71; Komesz: Hóseás próféta könyve (2004), 326–331.
15. Az első rész első verse Hóseás elhívásáról valószínűleg utólagos betoldás, lásd Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 265; Komesz: Hóseás (2004), 326.
16. Dér-Horváth: Bibliaismeret (1999), 125.
17. Komesz: Hóseás próféta könyve (2004), 326–331.
18. Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 269.
19. Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 269.
20. Komesz: Hóseás próféta könyve (2004), 324.
21. Dér-Horváth: Bibliaismeret (1999), 126.
22. Dér-Horváth: Bibliaismeret (1999), 127.
23. Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 270.
24. Ceglédi: Hóseás – Theológiai Magántanári Vizsgai Dolgozat (1907), 3.
25. Soggin: Bevezetés az Ószövetségbe (1999), 268; Czanik: Hóseás könyvének magyarázata (1996) 9-10.