Az Izajás könyvét (Ésaiás/Ézsaiás könyve) a Bibliában szereplő Izajás (Ésaiás/Ézsaiás) prófétának, és a hozzácsatolt névtelen prófétai szerzőknek, Deutero-Izajás/Ézsaiásnak és Trito-Izajás/Ézsaiásnak tulajdonítják. Izajás/Ézsaiás a maga 66 fejezetnyi terjedelmével a leghosszabb könyve az Ószövetségnek, egyúttal a Szentírásnak is. Valamennyi keresztény felekezet kánonjában megtalálható.

Szerzőség

A könyvet ma már biztosan tudjuk, hogy legalább három szerző írta, ezért nem szerzőről, hanem szerzőkről kell beszélnünk.

Proto-Izajás/Ézsaiás

A próféta Jeruzsálemből származott és ott is tevékenykedett. Apját Ámócnak hívták (nem tévesztendő össze Ámósz prófétával, ahogyan a név a görög fordításban szerepel). Tevékenységének körülményeiből előkelő származásra következtethetünk, bejárása volt a királyi udvarba, tudott írni és olvasni. Igehirdetését elsősorban a nemzeti lét kérdése foglalkoztatta. Nős volt, feleségét prófétanőnek nevezi. Két fiáról tudunk, akiknek szimbolikus nevet adott, az egyik neve Seár Jasub (jelentése: „a maradék visszatér”), a másik neve Maher-salal-kas-baz (jelentése: „hamar a zsákmányra”). Működése Kr.e.736–701 közé tehető, ez egy mozgalmas időszak volt, Asszíriának nagy befolyása volt a korban.1

Deutero-Izajás/Ézsaiás

Kürosz/Círus perzsa király győzelmei adnak támpontot Deutero-Ézsaiás korának meghatározásában, amelyekre utalást találunk a próféta igehirdetésében. Kürosz/Círus 550-ben Médiát meghódítja, majd 546-ban győzelmet arat Lídia felett, s végül 539-ben elfoglalja Babilont. Azt pontosan nem tudjuk a próféta mikor kezdte el működését, már Ekbatána elfoglalása után vagy csak később, Kürosz/Círus nyugaton aratott győzelmei után. A próféta működésének ideje a babiloni fogság második felére, kb. 550–539 közé tehető. Deutero-Ézsaiás működési helye valószínűleg Babilon, és a próféta a babiloni fogságban levőkhöz tartozott. Igehirdetése arra utal, mintha ismerné a babiloni fogság viszonyait, és benne az ott tartózkodó izraeliták problémáira válaszolna. Deutero-Ézsaiás Izráel szabadulását és az üdvösséget hirdeti, ezért is szokták a vigasztalás prófétájának nevezni.2

Trito-Izajás/Ézsaiás

B. Duhm elmélete szerint az Ézs 56–66 egy névtelen próféta műve, aki a babiloni fogság után, a Kr. e. 5. század közepén, röviddel Nehémiás reformtevékenysége előtt működött. Eszmei rokonságot állapított meg a deutero-ézsaiási próféciával, ezért a névtelen prófétát Trito-Izajásnak/Ézsiásnak nevezte. Ezt az elméletet követte K. Elliger, aki hozzátette, hogy Trito-Ézsaiás Deutero-Ézsiás tanítványa volt.3Újabban a kutatók többsége nem egyetlen szerző művének, hanem különböző korokból származó próféciák gyűjteményének tartja ezeket a fejezeteket, melyeknek legfeljebb néhány fejezete (Ézs 60–62*) származik a feltételezett „Trito-Ézsaiás”-tól.4

A könyv keletkezése

Proto-Izajás/Ézsaiás könyvének (1–39) előállása

Ézsaiás próféta saját igéinek tulajdonítható az emlékirata a szír-efraimi háború idején, az asdódi felkelés kora, a Szanhérib invázió kora stb. Ezt követte egy „Asszíria” redakció, melynek célja a részgyűjtemények egyesítése, kronológiai sorrendben. Ezután a fogság korabeli kiegészítések kerültek be pl.: prológus, bálványimádás elleni glosszák, ítéletes próféciák fogságra alkalmazása. A fogság utáni kiegészítést a korai fogság utáni kiegészítések követték pl.: ítéletes próféciák üdv-recenziója, hosszabb üdvígéretek. A következő kiegészítés az Ezékiás elbeszélések átvétele, majd pedig az idegen népek elleni próféciák bedolgozása. A következő az ún. „Heimkehrredaktion” a Diadoch háborúk kora. Majd az Ézs 56–66 szerkesztőinek betoldásai.5

Deutero-Izajás/Ézsaiás (40–55) könyvének előállása

Több elmélet is született pl.:

  1. Biográfiai magyarázat: A 40–48 fejezetek még Babilon eleste előtt, míg a 49–55 fejezetek az után keletkeztek.
  2. K. Elliger elmélete: Az 52,12 után minden a próféta tanítványától, Trito-Ézsaiástól származik.
  3. Redakciótörténeti iskola: Az alapréteg a 40–48-ban keresendő, a 49–55 fejezetek anyaga későbbi szerkesztők kiegészítései.
  4. Angolszász szinkrón megközelítés: A könyv mesteri kompozíciója csak egyetlen szerző műve lehet.6

Trito-Izajás/Ézsaiás (56–66) könyvének előállása

O. H. Steck nevéhez fűződik egy elmélet, mely szerint az Ézs 56-66 fejezetek Ézsaiás könyvének redakcionális kiegészítése. Ez a kiegészítés három részben történt. Először az Ézs 60–62 fejezetek kerültek a gyűjteménybe az Ézs 1–55 kiegészítéseként. Ez a szerkesztés Kr. e.515–445 közé tehető. A következő kiegészítés az 56–59. fejezetek, mellyel a diadochoszok harcainak idején lett kiegészítve a könyv. A harmadik pedig a 63–66 fejezetek, melyek a Kr. e. 4. század végén kerültek be a gyűjteménybe.7

A könyv felosztása

1–39 Izajás/Ézsaiás, Ámosz/Ámóc fiának igehirdetése (fogságkori és fogság utáni kiegészítésekkel).

  • 1–12 Többségében fenyegető prófétai mondások Júda és Jeruzsálem ellen
  • 13–23 Fenyegető prófétai mondások a pogány népek ellen
  • 24–27 Izajás/Ézsaiás nagy apokalipszise
  • 28–32 Fenyegető prófétai mondások Jeruzsálem ellen
  • 33–35 Epilógus (33); az üdvösség ígérete és Izajás/Ézsaiás kis apokalipszise (34–35)
  • 36–39 Történeti függelék (fogság utáni kiegészítések Izajás próféta életéből.

40–55 Deutro-Izajás/Ézsaiás igehirdetése (a fogság második felében keletkezett).

  • 40,1–11 Prológus: a próféta meghívása két témával a hazatérés, és Isten igéjének hatékonysága
  • 40–48 Vigasztalás, remény a hazatérésre
  • 49–55 Sion helyreállítása
  • 55,6–13 Epilógus: megismétli a prológus témáit, Isten igéjének hatékonysága, hazatérés

56–66 Trito-Izajás/Ézsaiás gyűjtemény (fogság utáni eredetű)

  • 56–59 Az üdvösség feltétele
  • 60–62 Az üdvösség leírása
  • 63–66 Az üdvösségben csak az igazak részesedhetnek 8

A könyv tartalma

Proto-Izajás/Ézsaiás

Az 1–12. fejezetekben fenyegető prófétai mondások találhatóak, de az ítélethirdetést üdvösséghirdetés egészíti ki és a szakasz egy dicsőítő himnusszal zárul. Ezekben a részekben olvashatunk Júda és Jeruzsálem vallási, szociális, társadalmi kritikáiról, továbbá Ézsaiás ún. emlékiratáról. A 13–23 fejezetekben szintén fenyegető prófétai mondásokat találunk, ezek a népek ellen szólnak pl. Asszíria, Egyiptom stb. A 24–27 fejezetekben található nagy apokalipszis a végidők képét, Isten uralmát mutatja be. Az ezután következő fenyegető mondások a 28–32 fejezetekben Jeruzsálem ellen szólnak, megjelenik benne Asszíria, mint fenyegető ellenség. A fenyegető mondásokat a 33–35. fejezetekben az üdvösség ígérete követi, Istent ünnepli királyként. A mű végét a 36–39. fejezetekben a 2Kir könyvéből átvett történeti függelék zárja.9

Deutero-Izajás/Ézsaiás

A mű elején rögtön a prológus után, JHWH pere áll Izráellel szemben, majd a pogány népekkel szemben. Ezután egy himnusz található, majd pedig Isten segítséget ígér, a nép mint vak és süket szolga jelenik meg. Több himnusz is található ebben a részben, továbbá szó van Babilon bukásáról, Sion helyreállításáról. A mű az üdvösség ígéretével, a nép visszafogadásával és Sion megújulásával zárul.10

Trito-Izajás/Ézsaiás

A mű az üdvösséghez szükséges feltételek leírásával kezdődik, melyek által az idegenek is a közösséghez tartozhatnak. Az 56. fejezetben szó esik a vezetők méltatlanságáról, a következő fejezetekben viszont az üdvösségre találunk ígéretet. Az igazaknak üdvösséget ígér, a bálványimádókat fenyegeti. A mű templomépítés és áldozat ellenes prófétai mondásokkal zárul.11

A könyv teológiája

Proto-Izajás/Ézsaiás

Ézsaiás hatása a legnagyobb az Újszövetségre, isteneszméjének emelkedettsége és az üdvösség hirdetésének gazdag távlatai miatt. A jeruzsálemi templomban történt látomása meghatározza igehirdetését, amelynek elbeszélése összefoglalja nagy témáit. Igehirdetésében megjelenik Isten dicsősége és az egész világra kiterjedő királyi uralma, világfelettisége és félelmetes szentsége, amely előtt nyilvánvalóvá válik és megsemmisül az ember bűnös volta. Megjelenik a nép ellenállása Istennel szemben, és az isteni ítéletet kiváltó hitetlensége, de egy maradék hűséges kitartása is. Ézsaiás igehirdetésében megjelenik a Sion hegyén uralkodó Isten.
12Fontos Ézsaiásnál a szentség fogalma. Az Úr szentsége az emberre nézve veszedelmes. A szentség az élet minden területére vonatkozik, nem csak a vallásos életre.13

Deutero-Izajás/Ézsaiás

Deutero-Ézsaiásnál sokkal fontosabb Isten örökkévalóságának és a pogány népek feletti korlátlan hatalmának a gondolata, mint Proto-Ézsaiásnál. Viszont Deutero- Ézsaiás nem említi a Messiás-királyt, sem a hűséges maradékot. Igehirdetésének középpontjában a Szenvedő Szolga áll. A 40–66. fejezetek egyetlen részéről sem állítható, hogy valamennyire ne jelenne meg az l–39. részekben. A Júda királyságában jelen lévő bálványimádás és a Manassé idejében elterjedt pogány istenek tisztelete annyira fenyegette az igaz istenhitet, hogy Isten egyedüliségének és mindenhatóságának kellett a középpontba kerülnie, ahogyan azt Ézs 40–48-ban találjuk. A Messiásról szóló tanítás illetve, a hitehagyott Izráelen bekövetkező ítélet elkerülhetetlensége a helyettes elégtétel tanának kialakulásához vezetett, ami nélkül nem volt reménysége a nemzetnek a lelki túlélésre. Ez megmagyarázza azt, hogy prófétánál miért került előtérbe a szenvedő Szolga vagy az Úr Szolgája.14

Trito-Izajás/Ézsaiás

A prófétának tulajdonított részek Deutero-Ézsaiás tanítását folytatják, de egy új, megváltozott helyzetre vonatkozva. Trito-Ézsaiás az üdvösség hírével vigasztalja a fogságból hazatért, ám a nehéz körülmények miatt csalódott közösséget. Az elkeseredett nép vigasztalásában látja a próféta szolgálatának célját, amely szorosan kapcsolódik Deutero-Ézsaiás szenvedő Szolgája megtört embert gyógyító és felemelő küldetésének eszméjéhez. Trito-Ézsaiás az üdvösség eljövetelének idejét és Sion megdicsőülésének reményét hirdeti. A jövőbe vetett hitnek kell meghatároznia a hazatértek egész életét és magatartását. Hirdeti, hogy majd a népek is részesednek az üdvösségben, Isten összegyűjti Izráelt és a pogányokat is a helyreállított és megdicsőült Sionon. A népek megtérése abban fog meglátszani, hogy felismerik Sion dicsőségét, Jeruzsálembe mennek és a város, illetve Izráel szolgálatával, a szentély gazdagításával menekülnek meg az ítélettől és ezáltal üdvözülnek. A pogányok is részesülhetnek az isteni uralom áldásaiban, de ennek feltétele van. A csatlakozáshoz feltétel a megtérés és a Törvény megtartása. A könyv záró részlete: „Isten összegyűjti a népeket, megmutatja nekik is dicsőségét, s közülük is »papokat és lévitákat« választ.”15

Források

  • Karasszon Dezső: Ésaiás könyvének magyarázata, in: Bartha Tibor (szerk.): Jubileumi kommentár. A Szentírás magyarázata, II. kötet, Budapest, Kálvin Kiadó, 1998, 691–748.
  • Gleason L. Archer: Az ószövetségi bevezetés vizsgálata, Budapest, Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, 2001.
  • Kustár Zoltán: Ézsaiás könyve, in: Pecsuk Ottó (szerk.): Bibliaismereti kézikönyv, Budapest, Kálvin Kiadó, 2004, 243–271.
  • Rózsa Huba: Az ószövetség keletkezése 2. Budapest, Szent István Társulat, 1996.

Ajánlott:

  • Arend Remmers: Ézsaiás könyvének magyarázata, Budapest, Evangéliumi Kiadó, 2009.
  • Jürgen van Oorschot: Von Babel zum Zion, Berlin, Walter de Gruyter, 1993.
  • Soggin, J. Alberto: Bevezetés az Ószövetségbe, Budapest, Kálvin Kiadó, 1999.
  • Tóth Kálmán: Magyarázó jegyzetek Deutero-Ézsaiás próféciáinak egyes fejezeteihez, Budapest, Budapesti Református Theológiai Akadémia Kurzustára, 1979.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése 2. (1996), 89–90.
  2. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése 2. (1996), 233–237.
  3. U.o. 285.;Kustár: Ézsaiás (2004), 265.
  4. Kustár: Ézsaiás (2004), 265–266.
  5. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése 2. (1996), 92–104.
  6. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése 2. (1996), 237–244.; Kustár: Ézsaiás (2004), 257–258.
  7. U.o. 285-287.; Kustár: Ézsaiás (2004), 266–270.
  8. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése 2. (1996), hasonlóan Kustár: Ézsaiás (2004), 247–249.254–256.264–265.
  9. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése 2. (1996), 94–100.
  10. U.o. 239-241.
  11. U.o. 288.
  12. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése 2. (1996), 105.
  13. Karasszon: Ésaiás könyvének magyarázata (1998), 692.
  14. Archer: Az ószövetségi bevezetés vizsgálata (2001), 417.
  15. Rózsa: Az Ószövetség keletkezése 2. (1996) 289.
Jogi megjegyzés: Jelen cikk a Creative Commons Nevezd meg! — Így add tovább! licenc alapján használható fel. A cikk a Wikipedián történő publikálásra készült a “Bibliatudomány és világháló” projekt keretében.