A Tempus Közalapítványnak köszönhetően a „Campus Mundi rövid tanulmányút” pályázat keretében egy 24 napos latin-amerikai kutatási programon vehettem részt.
A kutatási program Chile fővárosában, Santiagóban a Pontificia Universidad Católica De Chile Teológiai fakultásán valósult meg Sandra Arenas tanárnő témavezetése mellett. Nagyon élveztem a tanulmányút teljes idejét, a Chilében kialakult feszültségekkel terhelt politikai helyzet ellenére. Mint ismeretes, Chilében most már több, mint egy hónapja tüntetések és felvonulások vannak, amik eredetileg a metró jegyárak emelése miatt robbantak ki. A tüntetők a város több pontján is tevékenykedtek, engem váratlanul ért, hogy azon a campuson is, San Joaquín-ban, ahol dolgoztam. Ugyanis a katolikus egyetem diákjai aktívan részt vettek a megmozdulásokban, így csöndes kutatómunkám többször megzavarta a tipikus latin-amerikai tüntetési módszer, a cacerolazo hangja (konyhai edényeket dob gyanánt ütögetnek kanállal, közben gyakran kántálnak vagy énekelnek). A rendőrök ilyenkor mindig megjelentek a campus bejárata előtt, és a tüntetést könnygáz bombákkal, valamint vízágyúval verték szét. Ezek a körülmények értelemszerűen megnehezítették a kutatói munkámat és a chilei tartózkodásomat, de színesebbé is tették. Ami ténylegesen nehézséget okozott, az az volt, hogy a campust több alkalommal, több napra bezárták, olykor váratlanul, valamint kint tartózkodásom ideje alatt rövidített nyitvatartás volt érvényben.
A nehézségek ellenére a tanári kar nagyon segítőkész volt, igyekeztek tartalmassá tenni a kutatási programom konzultációkkal, iránymutatással. Sandra Arenas tanárnővel három alkalommal konzultáltam, emellett lehetőségem nyílt másik három teológussal beszélni a kutatási témámról. Sergio Silva atya megközelítőleg negyven éve kutatja a felszabadítási teológiát, doktori disszertációját is e témában írta Németországban, valamint két könyve jelent meg e területen 2016-ban, melyekből ajándékba kaptam egy-egy példányt, és jó szolgálatot tesznek számomra a doktori disszertációm elkészítéséhez. Fredy Parra latin-amerikai teológiatörténetet tanít az egyetemen, fontos információkat és orientációt kaptam tőle a témában. Neki és Sandra Arenas szakmai tanácsainak köszönhetően kezdtem el foglalkozni a teología del pueblo irányzattal, mely a keresztyén hit kulturális megjelenéseivel foglalkozik, egyben a latin-amerikai diskurzust erősen meghatározza, valamint Ferenc Pápa teológiájával és munkásságával is erős kapcsolatban áll. Hugo Zepeda Coll-lal is volt lehetőségem konzultálni, aki Chile egyik legközkedveltebb teológusa, rendszeresen hívják meg a médiába véleményt nyilvánítani különböző egyházi-társadalmi kérdésekben, saját teológiai televíziós műsort vezet.
Természetesen a tudományos munka mellett lehetőségem nyílt megismerni a kultúrát is. Kirándultam a tengerpartra, az Isla Negra-ra, ahol meglátogattam Pablo Neruda, a leghíresebb chilei költő házát, valamint két másik tengerparti várost: az utcai művészetéről híres Valparaisot, és a virágok városát, Viña del Mar-t. Kóstoltam pastel de choclo-t, egy húsos kukorica darás rakott ételt, amelynek a tetejére cukrot szórnak, chorillanat (sült krumpli húsos raguval), amit „para picar”-ként esznek. A „para picar” szokása a spanyol tapas-nak fele meg, ugyanis a latin amerikai kultúrákra is jellemző, hogy amikor a latinok beülnek egy bárba iszogatni a barátaikkal, akkor mindig rendelnek mellé egy tál ételt, amelyet közösen fogyasztanak el, mindenki csipeget (picar) belőle. Volt szerencsém megkóstolni az ínycsiklandozó reineta csendes-óceáni halat, amelynek nem létezik magyar fordítása, ugyanis csak a Csendes-Óceánban él, és Chilén kívül szinte nem is halásszák. Ezen kívül perui ételeket, tenger gyümölcseit és a tipikus chilei hot-dogot, az úgynevezett completo-t is kipróbáltam, ez utóbbi nagy kedvencem lett. A kiflibe a virslin kívül avokádókrémet, paradicsomot és majonézt tesznek. A chileiek nagyon sok avokádót esznek, és sokféle ételbe teszik bele. A kulináris élvezetek közül természetesen nem maradhatott ki a chilei sör és bor kóstolása sem.
Nagyon jól éreztem kint magam, sok új barátot szereztem, rendkívül kedvesek voltak velem az emberek, és nagy örömemre szolgált, hogy rengeteg értékes kutatási anyaggal térhettem haza. Szívből ajánlom mindazoknak a rövid tanulmányutat, akik családi vagy egyéb okokból nem tudnak hosszabb időszakra szóló ösztöndíjat megpályázni.
Prém Alexandra
Új Közlöny