Kedves Március!
Nevetve állítasz egy választás elé, hisz nem neked, hanem majd Áprilisnak kell elszámolnom. Fülembe suttogod:
„Közeledett már a kovásztalan kenyerek ünnepe, amelyet páskának neveztek.” (Lk 22,1)
S én a nagy nap, csütörtök előtt is, miközben a vacsora az asztalon van, azon tűnődöm, hogy hol leszek húsvétkor, amikor Te már rég itt hagytál. Mert feltartóztathatatlanul közeledik Krisztus feltámadásának ünnepe, amelyen idén is legációba kell mennem. Ezt a közeledést pedig sosem érzem jobban, mint a választás előtti napon, amikor tele vagyok vágyakkal és reményekkel, de félelmekkel is. Ha arra gondolok, hogy Isten egyszerre készít engem, a többieket, a fogadó gyülekezeteket, akkor csak egy szót tudok mondani: csodálatos.
Kedves Március, holnaptól valami megváltozik köztünk, mert felkerül a nevem a legációs listára és szemmel látható lesz, hogy közeledik már Krisztus feltámadásának ünnepe, amelyet húsvétnak – vagy épp legációnak – neveznek.
Csorvássy Zsófia Fruzsina
fotó: Csorvássy Zsófia Fruzsina
