Nem tudod, melyik kommentárhoz vagy könyvhöz nyúlj prédikációíráskor? Az általad ismertek, és eddig használtak nem igazán nyújtanak hathatós segítséget? Az Igazság és Élet folyóirat bemutatása után, most kommentár-listát ajánlunk számotokra.
Annak érdekében, hogy lelkészi szolgálatunk során tudjuk, melyik kommentárt érdemes beszerezni, vagy levenni a könyvtár polcairól, megkértük tisztelt oktatóinkat, ajánljanak számunkra néhányat. Így biztosak lehetünk benne, hogy az itt közölt szakirodalom friss és minőségi. Mint a jó hús. Így prédikációink számára is jó alapanyagként szolgálnak.
Ezúton köszönjük segítőkész oktatóink, Dr. Németh Áronnak és Dr. Kókai Nagy Viktornak, hogy időt szánva összeírták számunkra a könyveket, sőt Kókai tanár úr rövid ajánlásokat is készített. Valamint köszönjük Papp Laura munkáját, aki oktatóinkkal tartotta a kapcsolatot, kérésünk továbbította, s a listát a Közlöny számára eljuttatta.
Ószövetség:
Magyar nyelven csak elszórtan vannak jól használható (részletesebb) kommentárok
Íme néhány:
– Kustár Péter: Krónikák első és második könyvének magyarázata
– Hodossy-Takács Előd: A túlélés kora: a Bírák könyve magyarázata igehirdetési vázlatokkal
– Enghy Sándor: Zofóniás : filológiai kommentár
– Egeresi László Sándor: Ruth könyve
– Muntag Andor: Jób könyve: fordítás és magyarázat
– Karasszon Dezső: A Sinai-perikópa válogatott részeinek magyarázata: Előadások az ószövetségi irásmagyarázat köréből: Ex 19; 20; 24; 32; 33. rész /
– Karasszon Dezső: Ezékiel könyvének magyarázata /
– Czanik Péter: Hóseás könyvének magyarázata
– Czanik Péter: Ézsaiás könyvének magyarázata: 1-12.fejezet
– Czanik Péter: Ézsaiás könyvének magyarázata: 13-39.fejezet
– Czanik Péter: Ámósz és Abdiás könyvének magyarázata /
– Rózsa Huba: A világ és az emberiség eredete a Bibliában: a Ter 1-11 magyarázata /
– Tóth: Kálmán: Magyarázat a Bírák könyve 6-8. részéhez /
– Tóth: Kálmán: Magyarázat Sámuel I. könyve 1-4. és 7. részéhez /
– Tóth: Kálmán: Magyarázó jegyzetek Illés próféta történetéhez /
– Tóth: Kálmán: Exodus 1-4. rész exegézise /
– Tóth: Kálmán: Hóseás próféta könyve 1-6. részének magyarázata /
– Pálfy MIklós: A Zsoltárok könyve: Válogatott zsoltárok magyarázata /
Idegen (német) nyelvű kommentárok közül az alábbi sorozatoknak folyamatosan beszerezzük az újabb megjelenő köteteit. Nagyon jó forrást jelentenek minden exegetikai kutatáshoz:
– Herders Theologischer Kommentar zum Alten Testament
– Biblischer Kommentar Altes Testament
– Die Neue Echter-Bibel. Kommentar zum Alten Testament mit Einheitsübersetzung
– Das Alte Testament Deutsch
Németh Áron tanácsa: Kommentárválasztásnál két dologra érdemes törekedni: legyen minél bővebb, minél újabb.
Újszövetség:
1. Cseháti Sándor, Pál apostolnak a korinthusiakhoz írt első levele, Luther Kiadó, Budapest, 2008. (876 pp.); Pál apostolnak a korinthusiakhoz írt második levele, Luther Kiadó, Budapest, 2009. (500 pp.)
Cserháti Sándor nyugalmazott professzor a Budapesti Evangélikus Teológián tanított nyugdíjazásáig. Az 1-2. Korinthusi levelekhez írt kommentárja precízen összegyűjtött anyag a megírásig megjelent szakirodalom felhasználásával. A kötetekben Cserháti számos fordítási nehézségre is felhívj a figyelmet és saját fordításával igyekszik megkönnyíteni a megértést. Mégsem ezt tarthatjuk a kötetek legfőbb erényének sokkal inkább a különféle értelmezések bemutatását és a szerző határozott állásfoglalását egy-egy értelmezés mellett. Úgy vélhetjük, hogy kommentárjai nagyon hasznos darabjai lehetnek minden gyakorló lelkész kézikönyvtárának.
2. Jörg Frey, Der Brief des Judas und der zweite Brief des Petrus (ThNT 15/II.), Evangelische Verlagsanstalt, Leipzig, 2016. (366 pp.)
Jörg Frey napjaink egyik kiemelkedő újszövetségese. Martin Hengel tanítványaként mindig fontosnak érezte kiemelni az Újszövetség iratainak zsidósághoz való kötődését. Nem véletlen, hogy éppen Júdás leveléhez és Péter második leveléhez írt kommentárját ajánljuk, hiszen ennek a két iratnak a pontos megértéséhez elengedhetetlen a zsidó (bibliai és apokrif) irodalom ismerete.
Maga a sorozat (Theologischer Handkommentar zum Neuen Testament) garantálja, hogy a kötet, noha alapos tudományossággal készül, mégis kiválóan használható a lelkészi munkában is, mivel terjedelmében és a témák kidolgozásában szem előtt tartja a gyakorlati bibliamagyarázat fontosságát.
3. Steve Mason, A History of the Jewish War (AD. 66-74), Cambridge University Press, Cambridge, 2016. (689 pp.)
Steve Mason nagy szakértője ennek a korszaknak, hiszen számos publikációja jelent meg erről az időszakról, különösen Josephus műveiről. A zsidóság történetének ez a nyolc éve nem csupán az Újszövetség keletkezési idejének megértéséhez és a zsidóság gondolkodásának feltérképezéséhez elengedhetetlenül fontos, de a világtörténelem ezen szakaszának is jelentős eseménye. Mason műve azonban nem csupán a zsidó szemszögből veszi nagyító alá a történelmet, hanem annak a rómaiak gondolkodására tett hatását is szem előtt tartja. Ez a kettő világszemlélet pedig ott bábáskodott a keresztyénség megszületésénél.
A könyvet főképpen azoknak ajánlhatjuk, akik ezzel a korszakkal, vagy az ebben a korban keletkezett újszövetségi iratokkal kívánnak elmélyültebben foglalkozni. Illetve azoknak is, akiket általában érdekel a történelem.
4. Udo Schnelle, Die ersten 100 Jahre des Christentums, Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen, 2015.(562 pp.)
Amikor a kezünkbe vesszük Udo Schnelle legutóbbi könyvét és esetleg a név nem ismerős számunkra, ugyanakkor valamit konyítunk a teológiához, akkor már eleve azzal az elvárással kezdjük el forgatni a lapokat, hogy egy roppant érdekes korszak vizsgálatát tűzte ki célul a szerző. Ha pedig arra is vesszük a fáradtságot, hogy a tartalomjegyzéket átböngésszük, akkor arról is meggyőződhetünk, hogy a szerző érti is a dolgát, hiszen a könyv struktúrája logikus rendben tárja elénk a keresztyénség kialakulását és fejlődését a Kr.u. 30 és 130 közé eső időszakban.
5. Vítor Hugo Schell, Die Aeropagrede des Paulus und Reden bei Josephus (WUNT 2/419.), Mohr Siebeck, Tübingen, 2016. (317 pp.)
A mű előszava szerint, a tanulmány ahhoz az eszmecseréhez szeretne hozzájárulni, amely e két hellenista-zsidó szerző, Lukács és Josephus, közötti kapcsolatot kutatja. Ezt a célt pedig az Aeropagoszi beszéd és a Josephus műveiben megjelenő beszédek összehasonlításán keresztül kívánja elérni, hiszen mindkét szerző a beszédeket, mint irodalmi formákat tudatosan alkalmazza műveiben. A kötet kiváló példája a vallástörténet és az egzegézis együttműködésének.
