Kedves Március!
Kérlek, ne sértődj meg – ismerd be- kissé szeszélyes vagy. Úgy jöttél, hogy pihenést ígértél, meg kikapcsolódást… most már tudom, hogy rútul átvertél, teeee galád! Itt vagyunk, mindjárt távozol, és csak kapkodom a fejem, hogy mennyi mindent kell még megcsinálnom, de persze időt pluszba nem hoztál magaddal.
Semmi gond, „teher alatt nő a pálma”, meg ilyenek. De kissé összecsapnak a hullámok a fejem felett, és lássuk be… április mégiscsak a tavaszi szünetet ígéri. Nem tudod: ő is „csak ígérget” vagy elhozza az általad beharangozott pihenést?
Na azért nem csak panaszkodok… Sok új arcot hoztál magaddal. Érdekes emberekkel találkozhattam. Köszi, a Teológus Találkozót. Látod, tudsz te, ha akarsz! 😉
U.i:
Ne haragudj! De szerencse, hogy évente egyszer jössz… bár ez igaz a januárra, februárra, rád, áprilisra, májusra… Ezen ne változtassatok. Add át a többieknek is!
Oláh Anna
