Fókuszban a férfi egy férfi tollából
Az Új Közlöny sorozatot indít a nemi szerepekről, nemek kapcsolatáról, és ezek válságairól Nemek Tánca címmel. Kezdésként kezdéskén Kis Kendi Dávid cikke következik a férfivá válás nehézségeiről, feladatáról, történetéről.
“Légy erős, légy férfi!” 1Királyok 2,2
“De miért? De hogyan?”- tehetnénk fel a kérdéseket. A „De miért?” kérdés megválaszolásával kezdeném. A börtönkísérletéről híressé vált Philip Zimbardo: „Nincs kapcsolat, Hová lettek a férfiak?” című könyvében, több negatív választ is ad rá „Okok” című részében. A férfivá válás mai nehézségei között számon tartja az irányvesztett családok légkörét, a távol levő apákat, a patriarchátus mítoszai. Aztán ezek az okok szülnek majd olyan tüneteket, mint a számítógépes játékfüggőségek, pornográfiafüggőség, elhízás, droghasználat.
A „De hogyan?” kérdés több kérdést is felvet. Kell-e hozzá szertartás, beavatási rítus, amint azt látjuk az afrikai, ausztráliai bennszülött törzsek esetében? Valaminek a tudatos cselekvése által válok férfivá? Az ausztráliai mardudzsara törzs ifjainak meg kell enniük levágott fitymájukat. Új-Guinea hegylakó szambiáinak kihegyezett pálcát kell döfniük az orrukba, hogy vérezzen, azután orális szexet kell folytatniuk egy idősebb fiúval, és le kell nyelniük az ondóját. A kenyai Shadracknak egy felmetszett tehéngyomor tartalmát kell magán viselnie napokig, melynek fő eseményét a körülmetélést rezdületlen arccal félelemmentesen kell kibírnia. A sok beavatási kultusz szörnyűségeit hallva felmerülhet bennünk a kérdés: Miért? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk, mert harcra késznek kell lenni. A közösség alaposan megedzi fiait, hogy képesek legyenek megfelelni feladataiknak. Daniel Wesangula, bukuszu újságíró így ír erről.: „Ha az embert egyszer bekenik tehénürülékkel, jobban elviseli, amit az élet vág később a képébe.” Itt gondolok vissza a pubertáskori idők fricskázásaira, beszólogatásaira, mikor a szavak erejét bántásra használtuk, asszociálva a tehéntrágyára, mert ha azt valaki kibírta, egészséges férfi vált belőle. Hasonló a rítus 6000 km távolságban, ha ezt kiállja képes lesz később többet is.
Shadrack felnőtté avatási rítusában is meg volt a szerepe az egyedüllétnek, mint minden mai férfi férfivá válásának. Egy népszerű blogger gondolatait közlöm a továbbiakban: „A férfi útja egyedül kezdődik. A senki sincs velem, sőt, gyakran a mindenki ellenem van érzésével. A férfi küzdelem. Harc. Leginkább önmagával. Ha megtaláltam az önmagammal való megharcolás, a belső harcolás útját, már nem kívül harcolok, már megértettem, hogy minden külső harc belül dől el. És az éretlen férfi, a fiú mindig kívül harcol, és mindig vesztesnek érzi magát, soha nem érzi magát biztonságban, mindig bizonyítania kell az erejét. És ezt a végletességig űzi. Az éretlen férfi mindig harcol, de sohasem győz, mert ő még kisfiú, aki bizonytalan és nem érzi magát biztonságban. Csak az a fiú válik férfivá, aki egyszer elindul, felkerekedik, útnak indul, megharcolja a maga harcait, aki sebeket kap, veréseket az élettől, aki megfelelő mennyiségű kudarcot szenvedett el, és megtanulta ezeket a kudarcokat elfogadni, sőt, tanulni belőlük. A férfi a bukásokban edződik férfivá. De a férfi a magányban fejlődik, válik férfivá. Az egyedül végigjárt útban.”
A bennszülöttekről terelődjön most át figyelmünk a mai férfiakhoz közelebb álló gengszter-szemléletre, kik több generáció hímjeinek segítettek a férfivá válásában. A határozottságot, keménységet sugárzó tekintetük, az elegáns megjelenésük mind a tisztelet és férfiasság jelzőivel illették magukat. A filmekből már jól ismert chicagói és szicíliai maffia tagjaitól elvárt szélsőségesen férfias, erőszakon és megfélemlítésen alapuló viselkedés a szervezethez való feltétlen hűséggel párosult. A későbbiekben pedig a szervezet fogalmát átvette a család fogalma. A Keresztapa szavait idézve: „Elég időt töltesz a családoddal? Mert aki nem tölt elég időt a családjával, az nem is igazi férfi.” A gengszterek példáját látva a tiszteletet el lehet érni megfélemlítéssel, erőszakkal szélsőséges férfias viselkedéssel. Személyes megjegyzésem nem férfiasabb, azaz több erőt igényel, mondhatni keményebb, ha tisztességes, alázattal végzett munkával, „letéve valamit az asztalra” érjük el ugyanazt a célt, a respekt növekedését?
Látva két teljesen eltérő kultúrát arra a következtetésre is juthatunk, hogy a társadalmi igények is meghatározzák, hogy milyen legyen a férfi. Az antropológusok és a szociológusok zöme a kultúrát tartja fontosabbnak, mondván a férfiasságot nem a biológiai alapok, hanem a társadalmi hatások határozzák meg. A biológiai érettség nem jelent szellemi-lelki érettséget is.
Érett hím vagyok-e vagy férfi?
Brizendine Louann neuropszichiáter megfogalmazása vág ide: „Egy férfi agyáról azt mondani, hogy egyenlő az „öv alatti” aggyal, viccnek jó, de aligha képes lefedni mindazt, amit a férfi agy egésze jelent. Azon belül hogy létezik férfi agy, létezik olyanis, mint a kergetőző csecsemőagy, a mozgáskényszer alatt álló totyogóagy, az álmatag, életunt, veszélyre éhes tiniagy, a szenvedélyesen elmerült párválasztó agy, a hierarchiával terhelt agresszív agy. Valójában a férfi agy ravasz, alattomos problémamegoldó gépezet”, amely gépezet a gyermeknemzés, családfenntartás, és a köz védelme- évezredek óta ezt a férfi hármas funkcióját látja el.
Míg ez előzőekben sikerült közelebb kerülni, most inkább mélyüljünk el a témában, jussunk el teljesen belülre, testünk hormonális szintjéig, mely meghatározza a férfivá érésünket. A férfiak viselkedését befolyásoló legfontosabb hormonok a tesztoszteron – Joe Herbert a neurológia cambridge-i Professzor Emeritusza szerint férfiasság alapja – ami a szex- és az agresszióhálózatokat aktiválja; a vazopresszin, vagyis a lovagiasságért és a monogámiáért felelős hormon; és a Müller-féle gátló anyag (MIS), ami elnyomva minden nőiességet, a férfiak defeminizátoraként funkcionál. A hormonok képesek eldönteni, mi keltse fel agyunk érdeklődését. Segítenek társas, szexuális, szülői, védekező és agresszív magatartásunk irányításában. Befolyásolják viselkedésünket, valahányszor verekszünk, versengünk, vagy sporteseményeket látogatunk, problémákat oldunk meg, mások arckifejezéseit, illetve érzelmeit értelmezzük, férfiként férfiakhoz kötődünk, randizunk, megbámuljuk a vonzó nőket, párkapcsolatot vagy társas kapcsolatot létesítünk, megvédjük családunkat és a felségterületünket, fantáziálgatunk, önkielégítést végzünk vagy szeretkezünk.
A hormonális szintek, nem minden életszakaszban megegyezőek. Hadd érzékeltessem a változás mértékét:
Ha a tesztoszteron sör lenne, egy kilenc éves fiú napi egy pohárral fogyasztana belőle, míg egy tizenöt éves már napi hét és fél literrel!
Ez a mennyiség később csökken az áldott állapotban. Igen, jól írtam, a szülés előtti utolsó három hétben a férfiak tesztoszteronszintje körülbelül harminc százalékkal csökken, prolaktinszintjük pedig húsz százalékkal megnő. A prolaktin az a hormon, amely felerősíti az apai érzéseket és csökkenti a nemi vágyat. Ezek irányítanak bennünket férfiakat, belülről.
Ebből talán sokak számára bagatellnek tűnő következtetést vonok le, de mégis igazságtartalmában nem megkérdőjelezhető. Isten egy nagyon jól megteremtett férfi testet, a nő mint párja társaságában képzeli el. A nő számára és annak társává kell a férfinak válnia. És ez az út sok magányban megharcolt küzdelemmel, a gyerekes én leküzdésével és felelősséggel jár. Felelősnek lenni egyenlő értelmes feleletet adni életünket érintő kérdéseire, nem pedig a “majd csak lesz valahogy” legyintésével reflektálni.
A férfi: felelősségvállalás.
Vezető, aki vállalja a felelősséget a terveiért, a döntéseiért. A felelősségvállalás nem a felelősség ránk-erőszakolásából fakad, hanem belső, személyes döntésből. Vállalom, mert vállalni akarom. Mert ez kihívás, és a férfiaknak kihívásokra van szükségük. Kihívások nélkül sosem lesz belőlünk férfi.
Remélem, hogy e cikk segítségéré vált az olvasónak felépíteni és gyarapítani önmagát, valamint teljesebb rálátást nyújtani a férfi életét befolyásoló hatásokra. Isten áldása legyen férfiolvasók férfivá válásában felfedezve, hogy minden életszakaszunkban mellettünk áll Kőszilánk, aki által lehetünk szilárdakká és nem keményekké. Kedves női olvasók, bizakodom, hogy sikerült eloszlatnom azt a tévképzetet, hogy a férfiak megértése c. könyv nem csak egy oldalas lenne.
Kis Kendi Dávid
Felhasznált irodalom:
National Geographic Magyarország januári száma
Philip Zimbardo – Nikita D. Coulombe: Nincs kapcsolat Hová lettek a férfiak?
Louann Brizendine: A férfi agy
http://www.ujragondolo.hu/a-ferfi/
