Húsvéti húsleves

Leborulok
Várom, hogy
Az álom várrom
Leomoljon
Temesse maga alá
A tökéletesség látszatát;
Üssön arcul, hogy
Bűnben születtem
És anyám vétekben fogant.

De túl kényelmes
Az ágyikó
Túl puha
A vasárnapi rántott hús
Hogy törhesse vállamat
A Kereszt.

Kell a mélység
És kell a fájdalom
Hogy felemeltethessem
Egy név által.

Kergetni?
Kergetni a lépteim
Nyomát és felszakítani
A sebeket, hogy érezzek?
Ostobaság!

Csak olvass és láss!
Lásd meg kényelmes tudatom
Hogy a sorok mögött
Felszögelve ott van a kín
Mely érted izzadta
A VÉR-t!

A mennyei vért
Mely tisztára mosta
Az első mocskos pólyádat
Amelyből kitörve
Lehetsz Felnőtt
Felnőtt, ahhoz, hogy megértsd:
A halál csak check-point.

Követés

Látni és érezni
Vágyni és megélni
Történetünk mélységét
Mely örökké íródik:

Tudni és elhinni
Olvasni és meginni
Az éltető forrásból
Fakadó életet:

Bízni és remélni
Imádva beírni
Szívünkbe a
Megbocsátás kegyelmét:

Csöndesen pihegve
Halálban lihegve
Kimondani, hogy
Szeretlek Istenem:

Több mint tökéletes!

Szerző: Vígh Tamás

A borítókép eredete: http://www.refradio.eu/radio/euradio/hireink/mutat/3457/ (2016. 03. 05.)

Versek