Hogy mi is történt a csendes napon? Volt bál, volt tánc, volt móka és kacagás, volt jégpálya kipirult tanító tanoncokkal, meg persze teológusokkal. Gurult a bowling golyó is és ki tudja hol állt meg és hány bábú volt az útjában és hányszor csendült fel egy boldog nevetés, vagy csattant egy baráti pacsi.
Frissen és üdén megnyitotta kapuit a kápolna és a böjti csendességben megpihenve Isten is közelebb tudott jutni a vizsgák során megfáradt hallgatótársainkhoz és lehet pont hozzád is. Szóltak a gitárok és pattogtak a billentyűk is Istent dicsőítve és emberi szíveket hangolva.Az egyetem dicsőítő csapata kitett magáért és a pár bizonytalanságot észre sem vette senki, mert a ráhangolódás tökéletes volt az áhítatra.A kezdetben álmoskás tekintetek lassan kisimultak és átadta a helyét a fáradtság a kíváncsiság lenge gondolatainak a tárháza. Miről is szól a mostani csendes nap?
Kustár Zoltán tanár úr adta meg rá az első választ: Emberek vagyunk, megfáradhatunk, és meg is fáradunk néha, a legjobbak is megteszik. Viszont Isten nem fárad el, ő sohasem fárad el velünk és veled lenni, Ő az, aki újra fel tud tölteni a gyülekezet, az ima és a Biblia által. És igen! Kiderült, a csendes napi plakátot a héber nyelv szépséges tanulmányozásának a mély ismerete alkotta. Ki gondolta volna, hogy a héber nyelv ismerete ilyen képességet is ajándékoz?
Majd fordult a kocka. Egy teljesen más megközelítésben bemutatkozott a burn-out, a kiégés fogalma Molnár Szabolcs tolmácsolásában.Veszélyeztető jelek sokasága került be az tudatunkba a kreatív prezentáció és prezentálás segítségével. Hallhattunk egy-két védőpajzsról is: A terhelhető kapcsolatok száma, azaz azok a kapcsolataink, ahova le tudjuk adni a nehézségeinket. Hangsúly került a magánéletre, hogy kell idő önmagunkra és nem csak mindig szaladni a mókuskerékben. Az okos autó hasonlatán keresztül, amely sorra állította le a funkcióit majd végül a motorját is, fény derült, hogy nekünk embereknek is szükségünk van bizonyos időközönként olajcserére. Ehhez pedig egy út van: a RAGASZKODÁS, a ragaszkodás ISTENHEZ.
Majd jött egy érdekes felhívás: Négy önként jelentkezőre van szükség. Először titokzatosság lebegte be a Dísztermet, majd amikor kiderült, hogy csak le kell ülni és fel kell állni, kicsit mindenki mintha megnyugodott volna.A feladat pedig arról szólt, hogy melyik gondolat melyik szakmához kapcsolva fejhet ki stresszt. A közönség bekapcsolódva az interaktív játékba véleményezte, hogy bátor jelentkezőink jókor vagy rosszkor álltak fel, amikor a saját karakterükre ismertek.
Hogy mi is történt a csendes napon? Azt hiszem az, ahogyan mi hozzá akartunk állni. Volt csend és zaj, volt mélység és magasság, és volt bennünk fáradtság, de remény is, mert van számunkra egy újra megerősítő és újra töltést adó Szent Isten.
