Van olyan, hogy rosszkedv?
Ezek a hétköznapok… Mindegyik olyan egyforma. Egy rutin, körforgás az egész. Megszólal az ébresztő, kinyomom kb. négyszer, nagy nehezen eljutok a fürdőig (ha nincs sor a koliba, az már kis örömöt okoz) Varázsolok magamnak emberi, vállalható arcot. Felveszem a tiszta ruhát, fogom a táskám és megyek… Megyek a „vilihez”, ahol szintén ugyan ilyen unott arcokat látok MINDEN EGYES REGGEL. Minden reggel az emberek csak néznek, vagy éppen mogorván, valami durva megjegyzést odaszúrnak az embernek. Bemegyek első órára… hopp… egy zh! Na és így legyen az embernek valamikor is mosolygós, kedves, szép napja?
A válasz egyszerű: IGEN, IGEN, IGEN!
Úgy döntöttem a minap, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan. Így nem lehet élni a mindennapokat. Módszert váltok. Felkelek, és nem nyomom ki azt a, ki se mondom milyen ébresztőt! Nem vonszolom magam, hanem jódekéjű hangulatba besurranok a fürdőbe. Nem varázsolok, csupán tisztálkodom. Felveszem a tiszta ruhám. Máris nyertem 5 teljes percet. Mit tegyek, ha van még 5 percem indulásig? Nézzem az órarendet, hogy jaj! Megint mennyi hasznos órám lesz… NEM! Az az 5 perc minden reggel pont elég arra, hogy a napomat úgy indítsam, hogy estig lendületem legyen. Az „5 perces” titok nem más, mint Isten!
A többit, gondolom magatoktól is simán kitaláljátok! 😉
Induljon holnap szépen az „5 perces” reggeletek!!! 🙂
Szabó Andrea
