Egy kis helyzetjelentés a “Kálvinista Rómából”, a cívisvárosból. A február 5-6-án, hétvégén, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen, a tavaszi szemeszter félévkezdő csendesnapjain vehettek részt tanárok s diákok egyaránt. (Minden félév előtt van csendesnap, ahol közösen hangolódhatunk, töltekezhetünk fel az adott félévre.)
Most a BIZONYOSSÁG volt a téma.
Mindannyian elbizonytalanodhatunk a különféle élethelyzetekben, keressük a biztos kapaszkodót. Hívőként is elbizonytalanodunk Őbenne, és olykor meginog a lábunk alatt a talaj. Még a hitéleti szakos hallgatók is sokszor a teológián ébrednek rá arra, hogy ki is tulajdonképpen az a megfeszített, harmadnapon feltámadt, MA IS ÉLŐ Jézus Krisztus.
A délelőtt folyamán egy előadáson vettünk részt, ahol szeretett alma materemből, a Sárospataki Református Kollégium Gimnázimából érkezett közénk Zola Fejér iskolalelkész, aki a “Biztos vagyok benne! Vagy mégse?!” címmel tett közöttünk bizonyságot, akarom mondani bizonyosságot. A gimnáziumi évek alatt is meghatározó lelkipásztor volt számomra, és most ismét megerősődhettem szavai által, hogy biztosan jó helyen vagyok. Különösen csodás élmény volt, hogy így találkozott a két híres-neves intézmény.
A délután pedig Budapestről érkeztek közénk nagyszerű vendégeink: Fazekas Rita és Zámbori Soma, akik pillanatok alatt iszonyat fontos témákat érintve tettek bizonyságot a házasságukról, a kapcsolatok fontosságáról, hogy hogyan is kapcsolódhatunk másokhoz. Ez pedig azért is volt csodálatos, ugyanis a szeptemberi félévkezdő csendesnapok témája a KAPCSOLÓDÁS volt, így ez a két téma most abszolút összeért.
A bizonyságtételek előtt/után az évfolyamok a kis közösségeikben voltak együtt. Nagyon fontosnak tartom, hogy az az évfolyamközösség az évfolyamfelelősökkel együtt, amibe tanulmányaink kezdetekor belecsöppenünk az egy biztos, támogató közeg lehessen az 5 év alatt.
Vasárnap ugyancsak a Díszteremben istentiszteleti közösségben voltunk, ahol Kovács Gergő egyetemi lelkésszel közösen szolgáltunk – óriási élmény volt!
A DicsBand pedig az alkalmakon fantasztikusan zenélt, és a vezetésükkel dicsőítettük a Mindenhatót.
Szó mi szó: óriási élmény volt, áldásos, és ezek a találkozások, közös szolgálatok bizonyosan meghatároznak.
Köszönet és hála.
Petkes Piroska, Szenior
Galéria:
